6.fejezet

Sziasztok kedves olvasok :) Ne haragudjatok, hogy ilyen későn hozzuk a részt, de szörnyen zsúfoltak a napjaink remélem ez a rész valamennyire kárpótol titeket :) Mindenkinek jó olvasást! 
Puszi Gigi és Salve. 

Reggel nagyon durva fejfájással ébredtem. Azt hittem, hogy szétreped a fejem, minden mozdulatomra belehasított a fejembe a fájdalom.

- Ginger jó volt a buli. – ordított be George.

- Neee. Cssssssssssss. – próbáltam csitítgatni.

- Baj van? – nézett kedvesen.

- Fáj a fejem és hányingerem van. – fintorogtam.

- A másnaposság drága itt ez a gond. – vigyorodott el. Próbáltam mozdulatlanul feküdni az ágyba, hogy ne lüktessen a fejem, ezt több-kevesebb sikerrel sikerült is.

- Jössz? – nézett be a szobába Joel.

- A-a. Épp a halálomon vagyok.

- Azt látom. Hozunk neked valami kaját. – ezzel becsukta az ajtót és leléptek kajálni. Szörnyen másnapos vagyok nem sok mindenre emlékszem a tegnapból. Nickel visszamentünk a buliba és adott még abból a koktélból, amit kevert. Nagyon durva anyag lehetett benne mert teljes filmszakadás.

Szépen lassan felültem, de esküszöm ennél még az is kellemesebb érzés, ha levágom a fél ujjam. Utána szép lassan felálltam és elindultam a táskám felé, hogy bevegyek egy fájdalom csillapítót. Mikor lehajoltam éreztem, hogy valami nincs rendbe a gyomrommal felegyenesedtem és rohantam a mosdóba. Nagyon durva dolgokat csinál az emberrel az alkohol pl másnap egy kiadós rókázás. Úgy döntöttem, hogy lezuhanyozok és utána bevettem a fájdalom csillapítót és visszafeküdtem aludni. Kellemetlen érzés fogott el ezért kinyitottam a szemem a fejem még mindig hasogatott, de már egy fokkal jobb a helyzet.

 - Helló. – a hang irányába kaptam a fejem, amit másodpercekkel később meg is bántam, mert a fájdalom élesen hasított a fejembe.

- Luke, te mit keresel itt? – húztam a takaróm egész az államig.

- Csak megnéztem, hogy minden rendben van-e veled. – meg akarta simítani a fejem, de én egy gyors mozdulattal elkaptam azt. Az éles fájdalom megint jött, de most nem törődtem vele.

- Köszi, minden rendben velem. – mosolyodtam el. Próbáltam kicsit elvenni az élét annak, hogy elkaptam a fejem.

- Ginger, utálsz? – kérdezi lesütött szemekkel.

- Nem, dehogy is. Miért kérdezel ilyen hülyeségeket? – hitetlenkedve ülök fel az ágyon.

- Mert most is elkaptad a fejed.

- Luke, ez nem miattad van. Csak nem szeretem, ha hozzám érnek.

- De az nem zavar, ha Nick karol át vagy puszil meg?

- Az más. Nick egy nagyon kedves barátom ennyi és benne megbízom.

- Mi ez, hogy benne megbízol?

- Fájdalom csillapítót? – jött be Joel. A legjobbkor.

- Köszi. – néztem rá megkönnyebbülten. Joel behozta a fehér bogyót és a pohár vizet.

- Mennyi az idő? – néztem kérdőn Joelre.

- Fél kettő.

- Ohhh. Lehet fel kéne kelljek.

- Lehet. – vigyorgott Joel. Miután bevettem a fájdalom csillapítót visszaadtam Joelnek a poharat így ő távozott.

- Folytathatnánk később? – kérdeztem úgy mintha tényleg beszélgetni akarnék vele erről. Mikor Luke kiment a szobából felvettem egy farmert egy fehér ujjatlan pólót és egy sapit húztam a fejemre. Nem vittem túlzásba a mai öltözködésem az már biztos.

- Nem láttátok a telefonom? – dugtam ki a fejem a szobából. Nagy meglepetésemre Harry, Niall, Zayn és Liam ücsörögtek a srácokkal. Köszöntem mindenkinek illedelmesen.

- Mi a helyzet Csipkerózsika sikerült így háromra kijózanodni? – kérdezte vigyorogva Zayn.

- Most megkérdezném, hogy anyukáddal minden rendben van-e, de nem leszek bunkó. – felkaptam a kis asztalról a telefonom és visszasiettem a szobámba. Tárcsáztam Blankát, barátnőm a negyedik csöngés után fel is vette. 

- Helló Ginger. Mizujs? Milyen a tábor?

- Szia. Semmi extra. Jó meg nem is.

- Na, fejtsd ezeket ki nekem.

- Hát minden jó egyébként a srácok nagyon aranyosak nincs egyáltalán más csaj rajtam kívül. Ami elég para, de legalább figyelnek rám még jobban is, mint kellene.

- Csak te vagy csaj? – döbbent meg barátnőm. – És hogy viseled?

- Hát nem tudom, vannak jó pillanatok, de nem tudom. Van, hogy félek és ez nem jó meg itt van Zayn is aki folyton beszól és ez nem esik túl jól.

- Várj, te ennyire jóba vagy a srácokkal?

- Hát, ja. Mindenkivel beszélek legalább csak annyit, hogy szia. De Liam nagyon kedves velem meg Luke ő az 5 SOS gitárosa meg énekese.

- Na, az tök jó és Zayn miért egy kuki?

- Azért mert először is szerintem nem vagyok neki szimpi a másik, hogy egyszer egy részeg csávó a sötétbe megtámadott, vagyis csak le akart smárolni, de Nick kiütötte és ezért is cseszeget, hogy beszari vagyok. Egyik este mikor kint cigiztem oda jött és majdnem lesmárolt és HAGYTAM volna neki érted? De ő csak kiröhögött és tovább ment azóta szívjuk egymás vérét.

- Szerintem bejössz a srácnak. – monda Blans úgy mintha azt mondta volna, hogy még két deka cukor jön a sütibe.

- Blans, a srácnak van barátnője. Hülyeség.

- Ginger, neked is bejön. Ne tagadd két éve, hogy nem engedsz senkit közel magadhoz csak Nicket, de ő csak haver. Ginger, próbálj nyitottabb lenni. Nem azt mondom, hogy most változz meg varázsütésre, de apró lépésenként. Lesz ma valami koncert?

- Nem tudom. Ez mindig pár órával a koncert előtt derül ki.

- A következő koncerten pl vedd fel az egyik magassarkút vagy sminkeld ki magad.

- De ezzel azt sugallom, hogy gyertek, hozzám lehet érni.

- Ginger, ne félj. Nem fog senki bántani vagy olyat tenni, amit nem akarsz, ott van Nick és a srácok.

- Nem tudom. Félek ez az igazság.

- Tudom. De ha nem akarod, akkor ne. A lényeg, hogy jól érezd magad a bőrödbe.

- Rendben. Köszönöm Blans. Szeretlek.

- Én is, vigyázz magadra a tökfejeket üdvözlöm.

- Rendben. Szia. – ezzel leraktam a telefont. Kimentem a nappaliba ahol még mindig ott ültek a srácok, sőt még az 5SOS is csatlakozott.

- Üdvözöl titeket Blanka. – mondtam a srácoknak miközben kerestem magamnak egy helyet a földön. Mikor leültem Liam felém hajított egy párnát, hogy ara üljek.

- Mi is őt. – mondta George.

- Ki az a Blanka? – kérdezte Harry.

- Barátnőm.

- Az egyetlen? – kérdezte Zayn. Nyugi Ginger nem szabad bántani, kisebb, ügyetlenebb és hölgy vagy. Mondogattam magamba.

- Úgy vélem, hogy semmi közöd nincs hozzá Malik. – erőltettem egy mosolyt az arcomra, de egy fintor lett belőle. A srácok még egy csomót hülyéskedtek meg sztoriztak, de én nem nagyon figyeltem rájuk csak azon kattogott az agyam, amit Blans mondott. Lehet tényleg egy kicsit nyitottabbnak kéne, hogy legyek. De számomra ennek olyan jelentése van, mintha egy váza lennék, és az fogdossa meg és nézegeti meg aki akarja. Ez elég gáz hasonlat volt, de nekem ez egyfajta kiszolgáltatottság.

- Hahóóóóó. – lengette előttem a kezét Nick.

- Mi? – néztem rá kérdően.

- Az kérdeztük, hogy neked mi a véleményed.

- Miről?

- Hagyd, lehet, nem érti, elmutogatom neki. – Zayn gyenge poénján persze mindenki röhögött. Felálltam és Zayn elé álltam. Elég meglepett arcot vágott.

- Zayn, tudod te egy igazi kincs vagy. – simítottam meg az arcát. Igen tudom nem szoktam ilyet a hatás kedvéért muszáj volt. És úgy döntöttem igyekszem nyitottabb lenni. A srácok persze mind kérdőn néztek rám. Zayn arcán meg elindult az önbizalommal telt mosoly.

- Már csak el kéne ásni. – mondtam szinte fapofával. Felegyenesedtem és elindultam a szobámba. Már csak a srácokat hallottam, akik hangosan „ ÚÚÚÚÚÚÚÚÚ”-ztak. Ez annyira jól esett, hogy vigyorogva dőltem be az ágyba. Fél óra után benyitott George.

- Koncert lesz 20 perc múlva.

- Hogy mi? – kérdeztem meglepetten.

- De hát kint pont erről beszélgettünk.

- Ja, igen. Már el is felejtettem. – legyintettem bután. A francba. Mérgesen álltam fel az ágyamról és a Blankával folytatott beszélgetéshez mérten próbáltam „csajosan” felöltözni.

Egy farmert és egy fehér testre simuló fehér ujjatlant vettem fel egy fehér converseval. Kiegészítőnek egy lógós fülbevalót választottam egy kék gyűrűvel.

A fürdő szobába felzseléztem a hajam és egy kék kalapot raktam fel. Kicsit kihúztam a szemem és egy színtelen szájfényt kentem fel.

- Hű, de kicsípted magad. – jött mellém Nick.

- Nagyon durva? – kérdeztem félénken.

- Nem, szép vagy. – simította meg a karom.

- Köszi. – mosolyodtam el.

- Na, gyerekek mehetünk? – lépett ki a szobából Joel és George teljes harci felszerelésbe.

Elindultunk a már nagyon ismert színpad felé. A meglévő tíz csapat már ott volt és helyet foglaltak a székeken. Mikor minden készen a srácok leültek a kijelölt asztalokhoz kivéve Liam.

- Srácok a ma fontos nap elé nézünk. Utálom ezt csinálni, de sajnos rám hárult ez a feladat, hogy bejelentsem, ma hét csapatot küldünk haza. Nekik még ma el kell hagyni a tábort. A maradék három csapat pedig majd a végén meg tudja mi vár rá. A feladat, hogy 1D vagy 5SOS dalokat kell elénk rakni. Mindenkinek sok sikert. – Nagy taps követte Liamot majd helyet foglalt és indulhatott a show. Persze mi voltunk, az utolsók, akik színpadra léptek.

- 5SOS She looks so Perfect. – mondta ellent mondást nem tűrő hangon Joel.

- Miért ne lehetne 1D? – kérdeztem

- Mert nem. A hangterjedelmeket is vedd figyelembe Ginger. Esélyem nincs olyan magas hangokat kiadni, mint Zayn.

- Jogos. Akkor azt hiszem ez eldőlt. – Végig hallgattuk az összes bandát és tényleg mindenki nagyon jó volt.

Persze nem véletlenül választottak saját dalokat a srácok, mert itt könnyebben kihallják, ha valami nincs rendben. A vége felé már nagyon izgultam, nem tudom miért, de ma izgultam. Itt már túl nagy a tét. Mikor mondták, hogy mi jövünk elővettem a farzsebemből a dobverőket és felsétáltunk a színpadra. A srácok mosolyogva figyeltek minket. Nagyon megkedveltük egymást a srácokkal, legalább is szerintem és ez nagyon jó. Elindultam a dob felszerelés felé ott még állítottam a dobok magasságán és elhelyezkedtem kényelmesen. Kicsit tovább is tartott az időhúzásom, mint kellett volna. A srácok elkezdték a dalt én teljes átéléssel püföltem a dobokat. Itt-ott kicsit csibészkedtem is az ütemekkel. De szerintem jól sikerült a produkció. Mindenki állva tapsolt nekünk.

- Te lány a két verze közt mi volt az a két ütemváltás? – mosolygott rám George.

- Megcsibészeltem.

- Hogy mit csináltál?

- Megcsibészeltem.

- Ez valami új szó a Ginger szótárba? – lökött vállon Joel.

- Srácok ez a show biznisz. – égre emelt tekintettel adtam elő magam. A srácok röhögtek majd meghajoltunk és lementünk a színpadról. Fél óra múlva megint Liam állt a színpadon. Hét bandát haza küldött.

- Öcsém benne vagyunk a top 3-ba? – ujjongtam.

- Csssss. Még magyaráz Liam. – csitított el röhögve Nick.

- Szívből gratulálok a még három versenybe lévő csapatnak. Srácok pakolás, mert holnap turnézni megyünk. Az első állomás az O2 aréna és ott nagy közönség előtt mutathatjátok meg, hogy mit tudtok, de csak egy csapatot viszünk tovább New Yorkba.

- Azt a rohadt mindenit. – káromkodtam egy jót Liam kijelentésén.

- Egek. Holnap után az O2 arénába lépünk fel. – mondta még sokkosan Joel. Mi és még két csapat ott ült pislogás nélkül meredve a már üres színpadra.

- Hahóóó. – kiáltott el magát Louis. Mikor már megelégelték, hogy transzba esett vagy 15 ember.

- Ginger. Nagyon kis ügyesen játszottál az ütemekkel. Nagyon állat volt. – vágódott mellém Ashton.

- Köszi. – mosolyogtam rá.

- Oké kérek egy kis figyelmet! – ordított fel Ashton. – Ha megbetegszem vagy eltörik a kezem kinevezem hivatalosan is Gingert az 5SOS dobosának. – vigyorgott

- Köszi Ash. Mikor akarod eltörni a kezed?  - nézett rá Claum.

- Na, köszi, haver. – tetetett sértődöttséget.

- Srácok ünnepeljük meg, hogy csak ennyien maradtatok buli nálunk fél óra múlva. – üvöltött Harry.

Visszamentünk lepakolni a gitárokat és indultunk vissza a srácok faházába. Én leváltam és elszívtam még egy szál cigit mielőtt a srácokhoz mentem vissza. A buli már javába folyt a srácoknál nagyon fura volt, hogy így kiürült a tábor.

- Meg jött az egyetlen csaj. – ordított egy srác, aki totál KO volt.

 - Jól van. Dőlj le egy kicsit. – röhögtem rá. Bent jó nagy buli volt mindenki piros műanyag poharakkal rohangászott, volt, aki fetrengett valahol már annyira részeg volt.

- Ginger. Csak most csak neked. – nyomott a kezembe Nick egy poharat. Belekortyoltam a pohárba.

- Ez vodkanarancs. – néztem rá elismerően. – Szeretem.

- Tudom, na, gyere, mert játszani akarnak a srácok.

- Hogy mi?

- Azt hiszem üvegezni.

- Hány évesek vagyunk? 9? – néztem rá hitetlenkedve.

- Ne már pedig az egy jó játék. – Próbált átkarolni Harry, de reflexszerűen kikanyarodtam az öleléséből.

- Nekem van jobb ötletem. – szólt Ashton. Mindenki körbe ült a padlón és hallgatta a srácot.

- A játék lényege, hogy egy embert kiküldünk, és kint marad, míg valami témát vagy cselekvést ki nem találunk. Utána, aki kint volt visszajön és választ egy embert, aki szeretné, hogy eljátssza vele azt, amit kitaláltunk, de be kell kötni annak az embernek a szemét, aki kiment és ki kell találni amit, próbálunk szavak nélkül közölni vele.

- Én nem értem. – mondta lemondóan Harry.

- Oké akkor legyen egy próba játék. – sóhajtott Ashton

- Én kiszállok. – álltam fel. Nincs túl jó érzésem ezzel a játékkal kapcsolatba.

- Ne már, Ginger. – kiáltott fel mindenki.

Az első játék nagyon vicces volt Harry ment ki addig a fiúk a kertészfoglalkozást találták ki mikor Harry visszajött Louist választotta, de Harry szeme be lett kötve. Nagyon vicces volt sírtam a röhögéstől. Még vártam 2 játékot és beszálltam én is egész végig azt hajtogattam magamnak, hogy nyitottan csak nyitottan. Időközbe a fiúk változtattak a szabályokon annyit, hogy nincs szembekötés és az illető nem választ párt, hanem akit küldenek neki. Eszméletlen sokat nevettem, mert Harryből elő tört néha a perverzség így néha elég érdekes pozíciók születtek. Már kb mindenki volt valamilyen szinten a játékba csak én nem ezért sanszos, hogy most én megyek.

- Ginger te mész ki. – mutatott rám Ashton. Kimentem a faház elé és erőt gyűjtöttem. Féltem, hogy kit kapok és, hogy mit kell majd csinálni. Egyszer csak halottam, hogy a fiúk ordibálnak, hogy mehetek. Bementem és mindenkinek egy ördögi vigyor ült az arcán. Nickre néztem, de az ő arca semmit sem tükrözött.

- Luke hajrá. – lökte meg Zayn a srácot bátorítás képen.

Luke egyenesen felém sétált és rám mosolygott. Utána megpróbált átkarolni, de én kifordultam a karja alól aztán rá jöttem, hogy játszunk. Meg álltam egy helybe és vártam mi sül ki a dologból. Álltam a szoba közepén és a srácok mind engem néztek Luke pedig újra próbálkozott. Mellém jött és összekulcsolta a kezünket. A levegőt szaggatottan fújtam ki a tüdőmből és igyekeztem arra koncentrálni, hogy nehogy kirántsam a kezéből a kezem. Utána átkarolta a derekam és maga felé húzott. A kezét végig vezette az oldalamon és végig simított a fenekem. Én megdermedtem és a pupilláim vagy húsz centire tágultak olyan gyengének éreztem magam és féltem. Luke arca egyre közeledett felém.

 *Hírtelen megint bevillant a kép mikor az idegen a falhoz nyomott és erősen megragadta az arcom, hogy nem tudjam elkapni a fejem. A csókja durva volt és undorító. Áradt belőle a pia szag és én próbáltam kibújni az öleléséből, de nem tudtam. Ágyékát nekem nyomva tartott a falnak és elkezdett simogatni mindenütt ahol csak ért közbe undorító dolgokat suttogott a fülembe.

Luke annyira közel volt hozzám, hogy éreztem már az illatát. Csak álltam dermedten és nem tudtam semmit csinálni képtelen voltam megmozdulni. A derekamat szorosan fogta és meg simogatta a fenekem. A bűz, a fájdalom újra elmémbe férkőzött. A szememet összeszorítva vártam, hogy vége legyen, de nem történt semmi. Luke végig simított az arcomon akkor vettem észre, hogy ömlik a szememből a könny. Kinyitottam a szemem ekkor Luke elengedett és hátra lépett. Ekkor egy kéz ragadta meg a derekam és a mellkasára húzott az illatából tudtam, hogy Nick az. Erősen kapaszkodtam Nick pólójába míg rázott a zokogás. Nick megfogott és elindult velem kifele a faházból a szobámig meg se állt ott lerakott az ágyra.

- Ginger, minden rendben van. Pihenj egy kicsit. – és magamra hagyott a szobába.

Nick szemszöge:

Mikor Gingert kiküldték a fiúk már akkor éreztem, hogy itt lesz valami. Persze 10 fiú talál ki valami feladatot sose sül ki belőle valami jó. Én nem szóltam bele direkt a feladatokba, mert így is azt hiszik, hogy több van köztünk Gingerrel mint barátság.

- Szerelmes pár. – kiáltott fel Harry. – Ez lesz amit elkel mutogatni. – ördögi vigyorral nézett körbe.

- Majd én! – jelentkezett Luke. A srác többet akar Gingertől mint barátság, de nem fog neki összejönni. Ismerem Gingert. Viszont ez a feladat nem a legjobb arra, hogy itt vesse be minden képességét, mert Ginger leveri.

- Jöhetsz! – kiáltották a srácok.

Ginger bejött és megállt előttünk végig mért mindenkit majd a végén engem. Láttam rajta, hogy fél. Fel akartam állni, hogy majd én elmutogatom vagy kihúzom a bajból, de Luke már megelőzött. Feszülten vártam a fejleményeket. Ginger először kifordult Luke kezéből, de utána meg hagyta, hogy hozzá érjen. Nem értettem a dolgok. Látszólag Lukeot felbátorította dolog és közelebb húzta magához Gingert és meg akarta csókolni. Ginger szinte megdermedt a félelemtől és összeszorította a szemét és várt, közbe a szeméből vízesésként hullottak a könnyek. Luke elengedte én meg oda léptem Ginger mellé. Kapaszkodott belém úgy rázta a zokogás. Felkaptam és visszasétáltam vele a szobájába. Miután leraktam aludni kisétáltam a házból és rágyújtottam egy cigire persze csak a kijelölt helyen.

- Minden rendben? – kérdezte George.

- Azt hiszem.

- Mi volt ez?

- Nem tudom, de sejtem, vagyis nem, de mégis. – beszéltem össze vissza.

- Nick, nyugi. – veregetett hátba George.

- Nem, nincs. Sose láttam sírni érted? Mindig erős volt érted? Mindig. Még akkor is mikor le bu*iszták. De itt mintha megtört volna, vagy nem tudom.

- Haver nyugi. Próbálom megérteni a kitörésed, de még nem megy. Bűntudatod van?

- Lehet. Nem tudom. Olyan fura.

- Ha ez megnyugtat én is jobban figyelek rá a tábor óta. Olyan mintha a húgom lenne.

- Tudom, nekem is. De az bánt, hogy van vele valami, amit eddig nem vettünk észre most pedig sokszorosan csap fejbe a dolog.

- Mire célzol? – húzta fel kíváncsian a szemöldökét George.

- Arra, hogy nem enged senkit közel magához, ami oké, mert eddig se engedett. Mi és Blanka álltunk hozzá közel, de ennyi. Észrevetted, hogy te és Jole egy pacsinál többet nem kaptok tőle? Nem engedi, hogy mások hozzá érjenek. Nemár, hogy nem vetted észre? Szerinted ma miért borult ki annyira amikor Luke „nyomult”?

- Szerelmes beléd? – kérdezte George.

- Ahhhhh. – csaptam egy nagyot a fejemre. – Nem te barom. – de amint kimondtam elgondolkodtam a dolgon. – Lehet? De nem. Ő olyan nekem, mint a húgom semmi több.

- Akkor arra célzol, hogy? – és itt nem folytatta a mondatot és én rögtön tudtam, hogy mire gondol.

- Nem, nem, nem, nem. – szörnyedtem el. – Nem lehet.

- Mi van, ha mégis? De akkor valakivel beszélnie kell erről szóval, ha így lenne, azt már biztosan tudnánk.

- Nem, épp ez az. Nagyon makacs és érzékeny. Nem mondaná el az égvilágon senkinek.

- Akkor lehet megerőszakolták? – szinte suttogva tette fel George a kérdést. Bennem még vér is megfagyott mikor belegondoltam.

- Nick, beszélned kel vele. – nézett rám komolyan George. 

5.fejezet

Sziasztok, meghoztuk a következő részt :) 

Nagyon örülünk és az egy feliratkozónak, kommentre és az egyre több oldalmegjelenítésnek :) Igyekszünk jövőhéten hozni a következő részt :) Mindenkinek jó olvasást:)

Puszi Gigi és Salve. 

Már három hete vagyunk itt a táborba és még semmi érdekes nem történt. Még mindig 15-en vagyunk és már csak egy hét és kiderül, hogy ki megy a fiúkkal turnézni. Ami engem illet nem történt az a bizonyos este óta semmi. Délelőttönként mindig próbálunk, délután valami szabad foglalkozás, este meg buli ahova én sose megyek. Vacsora után mindig a faházba visszamegyek, és általában zenét hallgatok és alszom. Senkivel nem építettem ki semmilyen kapcsolatot, mert nincs szükségem hormon túltengésbe szenvedő idiótákra. Ezért vonulok mindig el. Ami a többi srácot illeti, csak a dohányzóhelyen találkozunk, de ha ott van Zayn sose megyek oda mindig várok míg elmegy, ha ő van ott hamarabb, ha meg én akkor ugyan ez a szitu csak akkor jön oda, ha nem vagyok ott.

- Ginger gyere már legalább ma este bulizni. – nyitott be hozzám George.

- Minek? Hogy majd ne tudjam a sok részeg idiótát levakarni magamról? – húztam fel a szemöldököm.

- Reménytelen vagy. – legyintett lemondóan.

- Nem, csak elővigyázatos. – miután rám csukta az ajtót halottam őket elmenni. Elmentem zuhanyozni és visszafeküdtem az ágyba.

Nem nagyon tudtam aludni ezért pizsibe elindultam a cigiző hely felé. Nagyon sötét volt kint és a kis szűk hely az úttól félreesett ezért már csak emlékezetemre támaszkodva tértem le a kivilágított útról. Mire végre megtaláltam azt hittem reggel lesz. Szokásos a falnak támaszkodva gyújtottam rá. Olyan rohadt sötét volt ma este, hogy csak a cigi parázsló végét láttam. Felnéztem az égre és még a holdat se lehetett látni a felhők miatt. Olyan érzésem volt mintha egy nagy sötét semmibe lennék. Ekkor hirtelen megmozdult valaki a sötétbe a kavicsok recsegtek a cipője alatt. Hirtelen levegőt se mertem venni csak álltam abba bízva, hogy nem vesz észre a szívem a torkomba vert.

- Te jó ég. Miért vagy úgy beparázva? Itt a táborba ki a fene bántana? – jött velem szembe a hang. Ekkor már tudtam, hogy a lehető legkellemetlenebb személybe botlottam bele.

- Mit keresel itt? – kérdeztem szinte suttogva

- Azt, amit te. Különben is én voltam itt hamarabb, szóval? – lépett még közelebb hozzám. Már az illatát is éreztem.  

- Felejtsd el, hogy most lelépek innen. Ha nem tetszik, akkor te húz el innen. – löktem el magam a faltól mérgesen. Egy centi volt köztünk a távolság ilyen közel Nicken kívül még senki sem volt hozzám, aki pasi. Zayn csak egy kicsit dőlt előre és én autó, automatikusan hátráltam, de nem sokáig tudtam araszolni, hátra mert a fal megállított.

- Na, mi van? Alább hagyott a bátorságod? – nevettet fel és egy lépéssel megint olyan közel jött, hogy szinte az orrunk összeért. A torkomba vert a szívem, de nem féltem érdekesen ez egy más féle érzés volt. Ilyet még nem éreztem olyan fura volt.

- Hagyj békén. – sziszegtem a fogaim közt, mert megijedtem ettől a fura érzéstől. Zayn nem hagyott még közelebb jött. Előre hajolt én megmerevedtem tudtam, hogy mi fog következni legszívesebben ellöktem volna magamtól és elfutottam volna, de nem tettem, mert olyan gyenge lettem szempillantások alatt, mint akinek 40 fokos láza van. Zayn a derekam köré font a kezét és magához húzott óvatosan előre hajolt és az ajkait pár milliméterrel az enyémek előtt megállította. Majd el elengedett és röhögve félre állt.

- A legnagyobb bajod, ami itt eshet ez, drága.  – nevetve indult el. A sírás fojtogatta a torkom, de közbe nagyon dühös voltam a cigimre néztem, ami elaludt. Mérgesen ledobtam a földre majd a hátamat a falnak döntve szakadt ki belőlem a sírás. Ez elég megalázó helyzet volt és furcsa. Soha nem engedtem egy embert sem ilyen közel magamhoz. Érdekes módon nem féltem Zayntől valami nagyon furcsa dolgot éreztem. Még nem éreztem ilyet és ez dühít vajon ő is érezte ezt? Valakinek beszélnem kell erről, mert segítség kell. A fiúkkal ezt nem akartam megosztani Blankát meg nem akarom az éjszaka közepén felkelteni. Könnyeimet törölgetve indultam vissza a házba. Mikor visszaértem lefeküdtem aludni.

 * A sötét alak még midig követett. Egy piros lámpánál muszáj volt megállnom, mert elindult a forgalom. Ahogy a lámpa zöldre váltott elindultam láttam, hogy valaki halad mellettem óvatosan oldalra néztem és a fekete kapucnis ember sétált mellettem a zebrán. Ahogy átértem a zebrán az ember megelőzött. Én megkönnyebbülve fújtam ki a levegőt. A telefonom rezgésére lettem figyelmes.  

- Buli van! – szakította meg az álmom valaki. Álmosan felültem az ágyon és a telefonom órájára pillantottam. Hajnali 3 óra.

- Ébresztő Show Time. – ugrott be Harry a szobámba.

- Mi a franc van? – ültem morcosan az ágyon. A szemem törölgettem álmosan.

- Buli. – vigyorgott Harry.

- Na, menj a fenébe. – dőltem vissza az ágyba. Az egészbe az volt a vicc hogy nem viccelt Harry. Pizsamanadrágba és egy meleg pulcsiba csoszogtam a fiúk után. Hulla fáradt voltam azt se tudtam mi van. Nick átkarolta a derekam én a vállára hajtottam a fejem és úgy bandukoltunk a nagy színpad felé.

- Mikor jöttetek vissza a buliból? – kérdeztem Nicket.

- Úgy 20 perce.

- Az jó. Mit fogunk előadni?

- Neon Trees Everybody Talks.

- Azt szeretem.

- Azt mindenki szereti és jó is. – ásítottam egy nagyot. Az egész ugyan úgy kezdődött, mint az első az egyik szervező felment a színpadra és elkezdett beszélni.

- Szóval azért gyűltünk itt ilyen korán/későn össze, mert ha a fiúkkal fogtok turnézni mindig minden körülmények között készen kell, álljatok koncertezni. Úgy, mint múltkor fogtok színpadra lépni. A sorrend nem változik.

- Akkor mi vagyunk az utolsók. – ásítottam egy nagyot. A fiúk a zsűri asztalnál ültek. Én helyet foglaltam a földön körülöttem a srácokkal. Nick vállára hajtottam a fejem és úgy néztük a műsorokat. Elég gáz volt a felhozatal, hogy mindenki álmos volt és fáradt. De azért akadtak meglepően jók is. Már a vége felé közeledett a műsor mikor láttam, hogy Joel egyre laposabbakat pislog George bealudt és Nick is már félálomba nézett ki a fejéből. Összeszedve minden energiám feltápászkodtam és minden fiút felhúztam magammal.

- Oké. Srácok én is nagyon fáradt vagyok, de meg kell csinálnunk oké? Joel szedd össze megad nem akarok egy hamis hangot se hallani mert szétverlek. Srácok ti is kapjátok össze magatok, mert a dobverőkkel fogok hátulról mindenkit dobálni. Mindenki hulla fáradt nézd meg a srácok ők is már majdnem elalszanak az asztalok előtt. Rázzuk fel a bulit rendben?

- Ginger………- nyögték a nevem álmosan.

- Nem halottam! Bulit csinálunk?

- Igen.

- Tessék?

- Igen.

- Még mindig nem hallom!

- IGEN! – üvöltötték velem. Sikerült kicsit felrázni a srácokat, de az én fáradtságom olyan szintre jutott, hogy elkezdtem fázni, de úgy mintha a Déli sarkon lennék. Vacogva mentem fel a színpadra. Joel kezdte egy kicsit élezgetni az embereket. A dobok mögé ültem és vártam, hogy a fiúk összerakják a gitárokat az erősítőkkel. Ekkor Liam felállt az asztal mögül és elindult a színpad felé egyenes hozzám jött.

- Mintha fáznál. – mosolygott rám.

- Mindjárt jobb lesz, csak megvárom, míg a srácok összeszedik magukat.

- Addig itt a kabátom. – levette a farmer dzsekijét és oda adta.

- Köszönöm. – felvettem a kabátot ő meg lesétált a színpadról. Láttam, hogy lepacsizik a srácokkal.

Nagy nehezen összeszedték magukat a srácok és elkezdtük a számot. Tényleg beleadtunk apait, anyait ebbe a dalba. Jól sikerült, mert a srácok a tollakkal doboltak az asztalon és vigyorogtak. A szám végeztével lesétáltunk a színpadról és visszaindultunk a házba. Én, úgy ahogy voltam bedőltem az ágyba és aludtam.

Reggel nagyon nehezen tudtam felkelni, de muszáj volt. Bementem a fürdőszobába és levetkőztem majd megfürödtem és egy ruhát kerestem magamnak.  Egy amerikai zászló mintás pulcsit vettem fel egy kék nadrággal és piros vászoncipővel. A hajam felzseléztem és nem tudom miért, de úgy gondoltam, hogy kihúzom a szemem. Fekete vékony tus vonalat húztam és macskaszemet csináltam magamnak.

Mikor kijöttem a fürdőből a srácok már felöltözve vártak rám.

- Hová készülsz? – kérdezte Joel.

- Sehova. – ásítottam álmosan.

- Akkor minek a smink? – nézett rám még mindig kérdően Joel.

- Mert vagy 20 cm-s karikák vannak a szemem alatt? – válaszoltam.

- Ez sosem zavart. – firtatta a témám még mindig Joel.

- Hagyd már békén. – mordult rá George.

- Látom ma mindenkinek jó napja lesz. Enyhén feszültek vagyunk. – indult kifelé Nick. Hátul álmosan kullogtam a srácok mögött Liam kabátját cipelve magammal. Az ebédlőbe mindenki fúl komásan ült az asztalnál. Elkezdtük a reggelit mikor a szervezők megint kiálltak és közöltek öt csapatot, akik elhagyják még ma a tábort. Így 10-en folytatjuk tovább a tábort. A mondóka végén a kávémmal elindultam a cigizős hely felé. Ott rágyújtottam és elmélkedtem egy kicsit az élet nagy kérdésein. Na, jó nem. Csak álltam és hülyén néztem ki a fejemből. Épp elnyomtam a cigim mikor Liam és Zayn cigivel a szájukba jelentek meg.

- Jóó reggelt. – köszönt Liam.

- Neked is. – mosolyogtam rá.

- Lehetne jobb is. – mormogta az orra alatt Zayn.

- Köszi, reggel a kabátot. – nyújtottam Liamnak a kabátját.

- Szívesen. Láttam azért nem jött rosszul.

- Nem. – kiittam a maradék kávém, míg a srácok röhögtek valamin.

- Limuci, néha annyira kedves tudsz lenni, hogy a nyálam kicsordul tőled. – kezdte Zayn gúnyosan.

- Zayn! – szólt rá Liam.

- Még jó, hogy van olyan ember, aki túllát az önteltségén és észreveszi, ha a másik embernek is szüksége van valamire. Nem csak azt veszi észre, amiből előnye származik. Köszi Limuci. – utánoztam Zaynt az utolsó szóba. A két srácnak az álla a földet csapkodták döbbenetükbe. Lehet egy kicsit erősebbet kellett volna, mondjak, de most csak ennyi telt tőlem. Visszaindultam ebédlőbe azzal a szándékkal, hogy egy kis kávét kérek a konyhás nénitől. Pechemre nem találtam ott senkit így csalódottan indultam a próbára.

- Ginger. – hallottam magam mögül az ismerős hangot. Hátra fordultam és Luke siet felém.

- Hello. – mosolyogtam rá.

- Mi a helyzet? – kérdezte kedvesen. Lehet ez most hülyén hangzik de ő tényleg olyan kedves volt.

- Kávét akarok. És fogytán a cigim. – kicsit hisztis volt a hangom.

- De jó ma mindenkinek ilyen vidám napja van. – emelte égnek a szemét.

- Bocsi. Jössz a cigis hely felé?

- Aha, miért ne? – elindultunk a cigizős hely felé. Ott pár srác állt és beszélgettek. Lukkal ilyen semmit mondó témákról beszélgettünk mikor megjött a csapatársa azt hiszem Michael.

- Kimegyünk a boltba kell valami Luke? – kérdezte a srác.

- Kell csoki, chips, kávét hozz sokat és erőset meg két doboz aranymarbit.

- Nem kávézol és nem is cigizel. Minek? – nézett kérdően a srác. Utána rám nézett én pont akkor fújtam ki egy adag füstöt a tüdőmből. – Áhh már értem. Oké kb egy óra és itt vagyok. – kacsintott Michael és elment.

- Nagyon köszönöm. – néztem Lukera.

- Nincs mit. – Nagyjából ebből állt a beszélgetésünk.

 Utána se történt sok mindent beült a próbánkra jól elvolt a srácokkal sokat hülyéskedtünk. Az egész napot együtt töltöttük, míg nem elérkezett az este és a szokásos party time.

- Ginger naaaaaaaaaaaa? – ültem az ágyam szélén ő az ajtóba állt és kérlelt, hogy menjek velük, mert ma náluk lesz buli.

- Nincs kedvem. – dőltem hátra az ágyon és a fa mennyezetet bámultam.

- Miért vagy ennyire antiszociális? – kérdezte hitetlenkedve

- Semmi közöd hozzá. – mordultam rá.

- Hejj, Hagyd békén. Ha nem akar menni nem. Ennyi. – szólt rá Nick.

- Jól van, na, ha még is meggondolnád magad, akkor a pálya után a negyedik ház a mienk. És ne haragudj. – nézett bocsánat kérően.

A srácok elhúztak a buliba én meg ott ültem az ágyamon és néztem tanakodtam, hogy menjek vagy ne? Luke még is szerzett nekem kávét és cigit. Úgy határoztam fürdés után döntök. De amikor törölközőbe ültem az ágyamon akkor se voltam előrébb. Ekkor egy hang a fejembe azt mondta mi a fene bajom lehet? Ott vannak a fiúk, és ha gáz a buli lelépek. Hirtelen ötlettől vezérelve felugrottam és szekrényemből kivettem egy fekete fehér mintás macskanadrágot, egy barna felsőt és egy designe szemüveget.

Egész meglepődtem, hogy kezdtem lányosan kinézni. Semmi sapi meg bő gatya. A hajamat felzseléztem, vagyis igazítottam rajta, mert a gőz nem tett jót neki. Utána elindultam megkeresni a srácok házát. Nem volt nehéz megtalálni, mert üvöltött a zene. A ház teljese ugyan olyan volt, mint a mienk három szoba egy nappali és egy fürdőszoba. A hát tömve volt pasikkal. Ez persze minden szingli csaj nagy álma, hogy egy kan buliba egyedül lehessen csaj és kedvére mazsolázzon a srácok közt. Na, velem nem ez a szituáció. Sokan voltak és úgy éreztem magam, mint az egér, aki a macskákkal teli ketrecbe sétál be.

- Hát te? – állt elém nagyra nyílt szemekkel Nick.

- Nem tudom, úgy gondoltam benézek. – vigyorogtam nem túl meggyőzően.

- Na kivele miért vagy itt?

- Baj?

- Nem.

- Akkor? – néztem értetlenül. Átkarolta a derekam és bementünk a házba.

- Nem is tudtam, hogy jártok. – jött elénk egy ismeretlen tag.

- Nem járunk. – vágtuk rá kísértetiesen egyszerre. Nick elengedte a derekam és befelé tolt a tömegbe. Egy asztalon tonna pia sorakozott. Nick oda lépett és töltött nekem valami piát.

- Elég. – szóltam, rá mert nem akarok lerészegedni. Nick miután odaadta a piát lelépett. Király volt a buli ott álltam egy falnak dőlve és néztem, hogy a sok pasi hogy szórakozik.

- Elhagyott a herceged? – nézett oldalra Zayn miközben töltött magának piát.

- Hagyjál már békén. – fordultam el tőle.

- Ginger. – ugrott elém Louis.

- Helló. – hátráltam rögtön.

- Táncolunk? – kérdezte kacéran.

- Nem köszi. Ezt most kihagynám. – utasítottam vissza. Lou szomorúan kullogott el.

- Táncolunk? – állt elém Luke.

- Nem. Bocsi. – küldtem felé egy bocsánatkérő fejet.

- Szerzett neked cigit és kávét te meg így visszautasítod? – vigyorgott gonoszkásan Zayn.

- Kuss. – mondtam mérgesen. Az este folyamán az összes srác meg akart táncoltatni. Persze mindegyiket visszautasítottam. Már haladok, hogy eljöttem a buliba, de nem fogok mindjárt az egész táborral táncolni. A banda társaim persze a szenvedésemen jól szórakoztok meg a zavaromon mivel a városunkba én voltam a leszbikus csaj így nem sokan akartak velem táncolni. Gyorsan elmenekültem cigizni. Épp a gyújtom után kutatva tapogattam végig a nem létező zsebeim.

-Francba! – szitkozódtam mérgembe. Ekkor Zayn persze hát ki más nyújtotta felém a gyújtóját.

- Mióta lettél te ilyen kedves? – kérdeztem miközben nagyot szippantottam a cigimből.

- Nem vagyok kedves csak idegesített, hogy itt csapkodva keresed az öngyújtód. – én hülye meg azt hittem kedves akart lenni. Utána nem is beszéltünk csak álltunk néma csendbe és szívtuk a ciginket. Hirtelen egy fura hangot hallottam és oda kaptam a fejem. Úgy figyeltem, mint a vadászkutyák mikor megneszelnek valamit.

- Ne legyél már ilyen szánalmas! Mitől félsz? – förmedt rám mérgesen. Ekkor Nick jelent meg a sötétbe.

- Minden rendbe? – bökött Zayn felé.

- Csak egy bunkó ennyi. – vontam vállat és vissza indultam a buliba. 

4. fejezet

Sziasztok :) 
Meghoztuk az új részt :) bocsi, hogy ennyit késtünk, de nagyon zsúfolt volt az elmúlt időszak. Ha minden jól megy jövőhéten hozzuk a következő részt. Jó olvasást mindenkinek :) 
Puszi Gigi és Salve 

Ma reggel iszonyatos fejfájással ébredtem. Viszont annak örülök, hogy a nem jelentkeztek a rémálmok. Az éjjeli szekrényt tapogatva kerestem meg a telefonom. 7:30 ez nem is olyan rossz idő. Van fél órám, hogy az ebédlőbe érjek. Kicsászkáltam a fürdő szobába és elkezdtem készülődni. Ma fekete és kékbe gondolkodtam. Egy kék és fekete pólót vettem fel egy szűk farmerrel és egy kék sapival. Mivel nem volt túl meleg kint ezért egy dzsekit is húztam a szettemre.

Készülődés után minden szobába beszóltam, hogy ideje készülődni, mert nem fognak időbe végezni. Míg a srácok készülődtek én a telefonomat nyomkodtam a kanapén fekve.

- Ginger te honnan ismered Luke-ot? – kérdezte George

- Tegnap mikor rágyújtottam szólt, hogy van egy kijelölt hely a bagósoknak.

- Csak ennyi?

- Miért? Kéne többnek is lennie? – fordultam már George felé.

- Csak tegnap akkora sikerünk volt és a srác jött gratulálni és átölet. Nem szoktad nagyon hagyni, hogy valaki hozzád érjen és csak ezért furcsálltam.

- Ohhh. – ráncoltam a szemöldököm. – Az az igazság, hogy nem sok mindenre emlékszem a tegnap estéből.

- Ittál?

- Nem dehogy is. Csak szerintem az agyam már nem volt képes feldolgozni ennyi új infót.

- Tegnap állati nagy sikerünk volt. – huppant le mellém Joel. – Totál bekajálták, hogy te vagy az énekes csaj. Nagyon vicces volt. A szám után meg jött mindenki, hogy ez nagyon állat volt. – vigyorgott büszkén Joel.

- Kár, hogy nincsenek csajok. – jött ki a fürdőből Nick.

- Na, köszi. – forgattam meg a szemem.

- Úgy értem dönthetők. – vigyorgott rám. Én összehúzott szemmel indultam az ebédlő felé. A srácok követtek. Nick bocsánat kérés jeléül átkarolta a derekam és úgy mentünk az ebédlő felé.  Itt persze jogosan tehetitek fel a kérdést, hogy ezt miért hagytam. Nick az egyetlen férfi, akinek engedek egy pacsinál többet, de azért nem a végtelenségig. Eddig ez volt a legtöbb, amit engedtem neki meg a homlokon puszilást.

Bent nagy hangzavar volt mikor megérkeztünk egy csomóan lepacsiztak velünk. Én az emberek felére nem emlékeztem. De biztosan tegnapról voltak az új ismerősök. Nem túl sok mindent tudtam magamba gyömöszölni így reggeli gyanánt. Még javában folyt a kajálás mikor a kávémmal elindulva megkerestem a bagózó helyet. Két faház közt volt lekavicsozva egy kis rész, amit két oldalról a faházak védtek hátulról meg egy beton fal így csak az eleje volt nyitott. Az egyik faháznak dőlve ültem le és helyeztem magam mellé a kávém. A farzsebemből elővettem a cigim és rágyújtottam. A füst megnyugtatóan hatott rám így kicsit ellazultabban ültem ott. Már a második szálra gyújtottam rá mikor valaki megszólalt mellettem.

- Nem lesz ez így reggel kicsit sok? – mérgesen néztem oldalra, hogy elküldjem Nick-et melegebb éghajlatra mikor nem a barátom kék szemeivel találtam magam szembe. Egy barna szemű mosolygós fiú állt mellettem. A felismerés úgy vágott fejbe, hogy szerintem a srác is hallotta a hangát. Persze igyekeztem közömbösen viselkedni és nem őrült módjára sikongatni.

- Szia, Liam vagyok. – nyújtotta a kezét.

- Helló, én Ginger. – a kézfogás helyett inkább beleütöttem.

- Tudom. – mondta vigyorogva. Én csak kérdően néztem rá.

- Te vagy az egyetlen csaj a táborba. Mindenki tudja a nevedet. – leült mellém és ő is rá gyújtott.

- Nem lesz ez egy kicsit sok? – böktem a cigire.

- Nem ez így reggel kell. Kávé? – kérdezte csillogó szemekkel.

- Kérsz? – és felé nyújtottam. Ő egy nagy kortyolásokkal elkezdte inni.

- Azért nekem is hagyj. Nem vagyok még olyan jóba a konyhás nénivel. – Liam röhögve adta vissza a kávém. Szerintem nem volt akkora poén.

- Na és milyen érzés egyedül itt lenni csajként?

- Nem a legjobb. De ha már így itt vagy megkérdezhetem, hogy mi volt ez a botrány?

- Hát semmi extra az alap sztorit mindenki ismeri. A csaj felkereste Harry-t egy együtt töltött éjszaka után, hogy terhes. A dolognak az volt a pikantériája, hogy Harry tényleg lefeküdt a csajjal, de hála az égnek nem ő az apja a gyereknek. Miután megszületik, persze még végeznek a gyereken minden féle vizsgálatot, de kicsi a valószínűsége, hogy apa lesz a haverom. Viszont azért lett ekkora ügy belőle, mert ismered a médiát. A csajnak meg baromi jó ügyvédje volt és sikerült úgy beállítani a dolgot, hogy neki legyen igaza. Persze akik nem szeretnek minket azok rögtön rákaptak a témára így még nagyobb balhé lett. És azért vagy itt egyedüli csaj, mert direkt nem választottunk be olyan bandákat ahol vannak lányok. Viszont ti annyira jók vagytok, hogy a srácokkal vagy egy hónapig szívtuk a szervezők vérét, hogy bekerüljetek.

- Wow. – csak- ennyit sikerült kinyögjek.

- Haver ugye nem akarsz még egy csajt, aki a gyerekkel fenyegetőzik. – mind a ketten oda kaptuk a fejünket a hang irányába.- Személyesen Zayn Malik.

- Zayn, nyugi tesó csak cigiztünk egyet. – csitította Liam

- Most cigi később szex aztán meg jön baba.

- Én is örülök, hogy találkoztunk Zayn. – rá villantottam mű vigyorom és ott hagytam őket na meg a kávém.

A délelőtt többi részén próbáltunk, mert sose lehet tudni mikor, gondolják úgy, hogy koncerteznünk kell. A próbára benézett szinte az összes fiú így sikerült velük megismerkedni, de csak ilyen „ áhh téged valahonnan ismerlek” szinten. A délelőtt nem volt semmi érdekes a próbákon kívül. Ebéd után minden srác úgy gondolta, hogy neki feltétlen focizniuk kell. Én a zenelejátszómmal neki indultam egy csendes helynek. Végül a tónál kötöttem ki és egy fa árnyékába ültem és közbe a srácokat figyeltem, ahogy fociznak. Két csapatra oszlottak voltak a pólósok és a félmeztelenek. Nagyon tetszett a látvány bár az a bizonyos este óta nem tudok úgy férfira nézni, hogy nem egy állatot látnék, akit csak az ösztönei hajtanak. A szörnyű este emlékei még álmaiban is kísértenek. A mai napig nem tudom ki volt az ember, de az illatát bárhol felismerném, ha újra érezném. Ezért van bennem, hogy idegen embereknek nem is hagyom, hogy megérintsenek egyáltalán. A barátoknak egy pacsi, de ennyi. Blanka, aki meg szokott ölelni meg Nick. Több embernek nem hagyom még a banda tagjainak sem csak Nick. Hogy miért neki hagyom csak? Lehet, hogy azért mert régen volt köztünk valami vonzalom és benne valamiért megbízom. Ezt ő is nagyon tudja, és nem élne vissza vele. Arról a bizonyos estéről neki sem meséltem csak sejtése van, hogy történt valami. Nagy mélázásomból a felém repülő labda zökkentett ki és hála a jó reflexeimnek még időbe elkaptam mielőtt jól fejbe vágott volna.  Zayn  közeledett felém, hogy visszakapja a labdát. Félmeztelen testét jól megtudtam csodálni a szemét napszemüveggel védte, a csípőjén lazán lógott a nadrág mellkasát és kezeit tetkók takarták.

- Visszaadnád a labdát vagy még bámulni fogsz egy ideig? – kérdezte felhúzott szemöldökkel.

- Nem téged néztelek. – visszadobtam neki a labdát.

- Ez egy gyenge próbálkozás volt, de hátha javulni fog. – rám villantott egy féloldalas mosolyt és tovább ment. Még soha sem volt problémám, azzal, hogy valakinek beszóljak, de most valahogy nem jött össze. Jobban szemügyre vettem a csapatokat és az 1D, George és Joel egy csapatba játszott meg pár ismeretlen srác ők voltak a félmeztelenek. A másik csapatba az 5sos, Nick és pár srác. Zsebre dugtam a zenelejátszóm és elindultam a cigizős hely felé, de úgy gondoltam, hogy a pálya mellett sétálok el.

- Ginger nem állsz be egy meccsre? – kiáltott rám Nick.

- A szűk farmer nem biztos, hogy jó lenne a focihoz.

- Naaaaaa? – nézett rám kiskutya szemekkel.

- Na, jó de az első gólnál kiszállok. – mondtam. Levettem a sapim és kipakoltam a zsebeim a pálya szélére raktam őket.

- Kihez állhatok be? – kérdően néztem az emberekre.

- Ide jöhetsz. – mosolygott rám cinkosan Joel.

- Bolond. Ő egy lány. A lányok nem tudnak focizni. – oktatta ki rögtön Niall.

- Hozzánk jöhetsz. – hívott Nick. Lepacsiztam a csapattársaimmal. Joel a fejét fogta Georgeval.

- Ugye tudod, hogy megszívjuk. – nézett mérgesen George Niallra. A srác egy vállrándítással elintézte.

Elkezdődött a játék. Én a csatár posztra álltam a másik csapatnál Harry állt a kapuba. Hagytam kicsit játszani a fiúkat, hogy tényleg azt higgyék, hogy béna vagyok. Louis rontott a kapunk felé láttam, hogy reménytelen a helyzet, ha nem lépek közbe. Ügyesen lecseleztem a fiút és indultam az ellenfél kapujába párszor lepasszoltam a csapatársaimnak. Még sikerült két szer jó pozícióba helyezkednem, de az egyik forgásomnál Zayn tornyosult felettem gonosz vigyorával. Legszívesebben tökön rúgtam volna. Nicknek kellett a segítség, mert rá Joel rontott. Mutattam a srácnak, hogy magas labdát agyon Nick megemelte a labdát én meg egy jól célzott fejessel a hálóba lőttem a labdát. 

- Visszaszívom, nem jönnél még is ide? – nézett rám Niall.

- Nem agyuk. – karolt át Ashton. Azt hiszem így hívják a srácot.

Még egy csomót játszottam a srácok vacsoráig. Persze mondanom sem kell az ellenfél csapatot rommá vertük. Nick egy puszit nyomott a homlokomra jutalmul úgy indultunk el kajálni.

- Esküszöm, ez a kaja a menzára emlékeztet. – turkáltam a színtelen trutyiba amit kaja gyanánt raktak elém. – Nem tudunk kimenni a táborból? Valami tartalékot vehetnénk plusz fogytán a cigim.

- Kicsit vissza kéne fognod a cigi fogyasztásod. – nézett rosszallóan már Joel is.

- Jó, majd jövő héttől leszokom. – forgattam a szemeim.

- Mindig ezt mondod. – nézett fel a kajából George.

- Leakadhatnátok erről a témáról. – csaptam mérgesen az asztalra. Felálltam és kimentem cigizni.

A kijelölt helyen rágyújtottam egy szálra és a falnak támaszkodva szívtam a cigim addig, míg egy srác piás üveggel a kezébe meg nem zavart.

- Dobolsz, focizol és van stílusod te vagy a megfelelő nő számomra. – jött felém a srác. Mikor közelebb jött már tudtam, hogy kiről van szó, de a nevét nem tudom, mert csak látásból ismerem, meg annyit tudok, hogy az ellenfél csapatába volt focinál.

- Bűzlesz a piától. – néztem undorodva a srácra. És újra eszembe jutott, hogy annak a férfinek is pia szaga volt.

- Mert ittam. – vigyorgott gonoszkásan és közelebb lépett hozzám én automatikusan hátráltam, de a fal megakadályozott. A pulzusom megnövekedett és ugyan olyan tehetetlenek éreztem magam, mint kb 2 éve.

- Ne gyere közelebb! – minden erőmre szükségem volt, hogy a hangom magabiztosnak tűnjön. A srác nem igen vette a lapot és a vállamnál fogva nekinyomott a falhoz.

- Takarodj! – sziszegtem a fogaim közt.

- Mert ha nem mi lesz? – röhögött a képembe. Ekkor jött a segítség és elhúzta a srácot. Nick egy nagyot bevert a srácnak.

- Ginger minden rendben? – kérdezte aggódva.

- Miért jöttél ide?

- Mert tudtam, hogy cigizni fogsz, ha feldühítenek. Meg gondoltam erről beszélek még veled mikor láttam a srácot. – az emlékek újra kavarogni kezdtek bennem a kétségbeesés, hogy nem tudok semmit se tenni a támadóm ellen és a bénító félelem. Most nem tudtam úgy tenni mintha nem történt volna semmi potyogó könnyekkel elindultam a házunk felé.

- Ginger, várj! – szólt utánam Nick. Nem álltam meg csak mentem és mikor megérkeztem a szobámba zárkóztam.

A srácok próbáltak bejönni, de nem engedtem senkinek. A történtek hamar bejárta az egész tábort és a szervezők kötelezően mindenkit összehívtak az ebédlőbe.

- Szomorúan értesültünk a történtekről és úgy döntöttünk a szervezőkkel, hogy Heavy Heart nektek véget ért a tábor. – ezzel a szervező be is fejezte a mondandóját. A srácok elkezdtek szedelőzködni a többiek pedig visszavonultak a házakba. A házba egy pokrócba bugyolálva ültem a kanapén mikor az 5sos és az 1D jött meglátogatni minket.

- Sajnáljuk, hogy ez történt. – nézett rám aranyosan Ashton. Még mindenkinek volt hozzám egy kedves szava meg, hogy egy férfi miért viselkedik így.

- Srácok nem mehetnénk? Nem történt semmi csak egy kicsit rá ijesztettek a kicsikére. Nem kell, mindenkink úgy viselkednie mintha gyerek lenne. – még csak öt perce volt itt, de már nem bírta ki, hogy ne szóljon be. Én nemes egyszerűséggel felálltam és bevonultam a szobámba.