6.fejezet

Sziasztok kedves olvasok :) Ne haragudjatok, hogy ilyen későn hozzuk a részt, de szörnyen zsúfoltak a napjaink remélem ez a rész valamennyire kárpótol titeket :) Mindenkinek jó olvasást! 
Puszi Gigi és Salve. 

Reggel nagyon durva fejfájással ébredtem. Azt hittem, hogy szétreped a fejem, minden mozdulatomra belehasított a fejembe a fájdalom.

- Ginger jó volt a buli. – ordított be George.

- Neee. Cssssssssssss. – próbáltam csitítgatni.

- Baj van? – nézett kedvesen.

- Fáj a fejem és hányingerem van. – fintorogtam.

- A másnaposság drága itt ez a gond. – vigyorodott el. Próbáltam mozdulatlanul feküdni az ágyba, hogy ne lüktessen a fejem, ezt több-kevesebb sikerrel sikerült is.

- Jössz? – nézett be a szobába Joel.

- A-a. Épp a halálomon vagyok.

- Azt látom. Hozunk neked valami kaját. – ezzel becsukta az ajtót és leléptek kajálni. Szörnyen másnapos vagyok nem sok mindenre emlékszem a tegnapból. Nickel visszamentünk a buliba és adott még abból a koktélból, amit kevert. Nagyon durva anyag lehetett benne mert teljes filmszakadás.

Szépen lassan felültem, de esküszöm ennél még az is kellemesebb érzés, ha levágom a fél ujjam. Utána szép lassan felálltam és elindultam a táskám felé, hogy bevegyek egy fájdalom csillapítót. Mikor lehajoltam éreztem, hogy valami nincs rendbe a gyomrommal felegyenesedtem és rohantam a mosdóba. Nagyon durva dolgokat csinál az emberrel az alkohol pl másnap egy kiadós rókázás. Úgy döntöttem, hogy lezuhanyozok és utána bevettem a fájdalom csillapítót és visszafeküdtem aludni. Kellemetlen érzés fogott el ezért kinyitottam a szemem a fejem még mindig hasogatott, de már egy fokkal jobb a helyzet.

 - Helló. – a hang irányába kaptam a fejem, amit másodpercekkel később meg is bántam, mert a fájdalom élesen hasított a fejembe.

- Luke, te mit keresel itt? – húztam a takaróm egész az államig.

- Csak megnéztem, hogy minden rendben van-e veled. – meg akarta simítani a fejem, de én egy gyors mozdulattal elkaptam azt. Az éles fájdalom megint jött, de most nem törődtem vele.

- Köszi, minden rendben velem. – mosolyodtam el. Próbáltam kicsit elvenni az élét annak, hogy elkaptam a fejem.

- Ginger, utálsz? – kérdezi lesütött szemekkel.

- Nem, dehogy is. Miért kérdezel ilyen hülyeségeket? – hitetlenkedve ülök fel az ágyon.

- Mert most is elkaptad a fejed.

- Luke, ez nem miattad van. Csak nem szeretem, ha hozzám érnek.

- De az nem zavar, ha Nick karol át vagy puszil meg?

- Az más. Nick egy nagyon kedves barátom ennyi és benne megbízom.

- Mi ez, hogy benne megbízol?

- Fájdalom csillapítót? – jött be Joel. A legjobbkor.

- Köszi. – néztem rá megkönnyebbülten. Joel behozta a fehér bogyót és a pohár vizet.

- Mennyi az idő? – néztem kérdőn Joelre.

- Fél kettő.

- Ohhh. Lehet fel kéne kelljek.

- Lehet. – vigyorgott Joel. Miután bevettem a fájdalom csillapítót visszaadtam Joelnek a poharat így ő távozott.

- Folytathatnánk később? – kérdeztem úgy mintha tényleg beszélgetni akarnék vele erről. Mikor Luke kiment a szobából felvettem egy farmert egy fehér ujjatlan pólót és egy sapit húztam a fejemre. Nem vittem túlzásba a mai öltözködésem az már biztos.

- Nem láttátok a telefonom? – dugtam ki a fejem a szobából. Nagy meglepetésemre Harry, Niall, Zayn és Liam ücsörögtek a srácokkal. Köszöntem mindenkinek illedelmesen.

- Mi a helyzet Csipkerózsika sikerült így háromra kijózanodni? – kérdezte vigyorogva Zayn.

- Most megkérdezném, hogy anyukáddal minden rendben van-e, de nem leszek bunkó. – felkaptam a kis asztalról a telefonom és visszasiettem a szobámba. Tárcsáztam Blankát, barátnőm a negyedik csöngés után fel is vette. 

- Helló Ginger. Mizujs? Milyen a tábor?

- Szia. Semmi extra. Jó meg nem is.

- Na, fejtsd ezeket ki nekem.

- Hát minden jó egyébként a srácok nagyon aranyosak nincs egyáltalán más csaj rajtam kívül. Ami elég para, de legalább figyelnek rám még jobban is, mint kellene.

- Csak te vagy csaj? – döbbent meg barátnőm. – És hogy viseled?

- Hát nem tudom, vannak jó pillanatok, de nem tudom. Van, hogy félek és ez nem jó meg itt van Zayn is aki folyton beszól és ez nem esik túl jól.

- Várj, te ennyire jóba vagy a srácokkal?

- Hát, ja. Mindenkivel beszélek legalább csak annyit, hogy szia. De Liam nagyon kedves velem meg Luke ő az 5 SOS gitárosa meg énekese.

- Na, az tök jó és Zayn miért egy kuki?

- Azért mert először is szerintem nem vagyok neki szimpi a másik, hogy egyszer egy részeg csávó a sötétbe megtámadott, vagyis csak le akart smárolni, de Nick kiütötte és ezért is cseszeget, hogy beszari vagyok. Egyik este mikor kint cigiztem oda jött és majdnem lesmárolt és HAGYTAM volna neki érted? De ő csak kiröhögött és tovább ment azóta szívjuk egymás vérét.

- Szerintem bejössz a srácnak. – monda Blans úgy mintha azt mondta volna, hogy még két deka cukor jön a sütibe.

- Blans, a srácnak van barátnője. Hülyeség.

- Ginger, neked is bejön. Ne tagadd két éve, hogy nem engedsz senkit közel magadhoz csak Nicket, de ő csak haver. Ginger, próbálj nyitottabb lenni. Nem azt mondom, hogy most változz meg varázsütésre, de apró lépésenként. Lesz ma valami koncert?

- Nem tudom. Ez mindig pár órával a koncert előtt derül ki.

- A következő koncerten pl vedd fel az egyik magassarkút vagy sminkeld ki magad.

- De ezzel azt sugallom, hogy gyertek, hozzám lehet érni.

- Ginger, ne félj. Nem fog senki bántani vagy olyat tenni, amit nem akarsz, ott van Nick és a srácok.

- Nem tudom. Félek ez az igazság.

- Tudom. De ha nem akarod, akkor ne. A lényeg, hogy jól érezd magad a bőrödbe.

- Rendben. Köszönöm Blans. Szeretlek.

- Én is, vigyázz magadra a tökfejeket üdvözlöm.

- Rendben. Szia. – ezzel leraktam a telefont. Kimentem a nappaliba ahol még mindig ott ültek a srácok, sőt még az 5SOS is csatlakozott.

- Üdvözöl titeket Blanka. – mondtam a srácoknak miközben kerestem magamnak egy helyet a földön. Mikor leültem Liam felém hajított egy párnát, hogy ara üljek.

- Mi is őt. – mondta George.

- Ki az a Blanka? – kérdezte Harry.

- Barátnőm.

- Az egyetlen? – kérdezte Zayn. Nyugi Ginger nem szabad bántani, kisebb, ügyetlenebb és hölgy vagy. Mondogattam magamba.

- Úgy vélem, hogy semmi közöd nincs hozzá Malik. – erőltettem egy mosolyt az arcomra, de egy fintor lett belőle. A srácok még egy csomót hülyéskedtek meg sztoriztak, de én nem nagyon figyeltem rájuk csak azon kattogott az agyam, amit Blans mondott. Lehet tényleg egy kicsit nyitottabbnak kéne, hogy legyek. De számomra ennek olyan jelentése van, mintha egy váza lennék, és az fogdossa meg és nézegeti meg aki akarja. Ez elég gáz hasonlat volt, de nekem ez egyfajta kiszolgáltatottság.

- Hahóóóóó. – lengette előttem a kezét Nick.

- Mi? – néztem rá kérdően.

- Az kérdeztük, hogy neked mi a véleményed.

- Miről?

- Hagyd, lehet, nem érti, elmutogatom neki. – Zayn gyenge poénján persze mindenki röhögött. Felálltam és Zayn elé álltam. Elég meglepett arcot vágott.

- Zayn, tudod te egy igazi kincs vagy. – simítottam meg az arcát. Igen tudom nem szoktam ilyet a hatás kedvéért muszáj volt. És úgy döntöttem igyekszem nyitottabb lenni. A srácok persze mind kérdőn néztek rám. Zayn arcán meg elindult az önbizalommal telt mosoly.

- Már csak el kéne ásni. – mondtam szinte fapofával. Felegyenesedtem és elindultam a szobámba. Már csak a srácokat hallottam, akik hangosan „ ÚÚÚÚÚÚÚÚÚ”-ztak. Ez annyira jól esett, hogy vigyorogva dőltem be az ágyba. Fél óra után benyitott George.

- Koncert lesz 20 perc múlva.

- Hogy mi? – kérdeztem meglepetten.

- De hát kint pont erről beszélgettünk.

- Ja, igen. Már el is felejtettem. – legyintettem bután. A francba. Mérgesen álltam fel az ágyamról és a Blankával folytatott beszélgetéshez mérten próbáltam „csajosan” felöltözni.

Egy farmert és egy fehér testre simuló fehér ujjatlant vettem fel egy fehér converseval. Kiegészítőnek egy lógós fülbevalót választottam egy kék gyűrűvel.

A fürdő szobába felzseléztem a hajam és egy kék kalapot raktam fel. Kicsit kihúztam a szemem és egy színtelen szájfényt kentem fel.

- Hű, de kicsípted magad. – jött mellém Nick.

- Nagyon durva? – kérdeztem félénken.

- Nem, szép vagy. – simította meg a karom.

- Köszi. – mosolyodtam el.

- Na, gyerekek mehetünk? – lépett ki a szobából Joel és George teljes harci felszerelésbe.

Elindultunk a már nagyon ismert színpad felé. A meglévő tíz csapat már ott volt és helyet foglaltak a székeken. Mikor minden készen a srácok leültek a kijelölt asztalokhoz kivéve Liam.

- Srácok a ma fontos nap elé nézünk. Utálom ezt csinálni, de sajnos rám hárult ez a feladat, hogy bejelentsem, ma hét csapatot küldünk haza. Nekik még ma el kell hagyni a tábort. A maradék három csapat pedig majd a végén meg tudja mi vár rá. A feladat, hogy 1D vagy 5SOS dalokat kell elénk rakni. Mindenkinek sok sikert. – Nagy taps követte Liamot majd helyet foglalt és indulhatott a show. Persze mi voltunk, az utolsók, akik színpadra léptek.

- 5SOS She looks so Perfect. – mondta ellent mondást nem tűrő hangon Joel.

- Miért ne lehetne 1D? – kérdeztem

- Mert nem. A hangterjedelmeket is vedd figyelembe Ginger. Esélyem nincs olyan magas hangokat kiadni, mint Zayn.

- Jogos. Akkor azt hiszem ez eldőlt. – Végig hallgattuk az összes bandát és tényleg mindenki nagyon jó volt.

Persze nem véletlenül választottak saját dalokat a srácok, mert itt könnyebben kihallják, ha valami nincs rendben. A vége felé már nagyon izgultam, nem tudom miért, de ma izgultam. Itt már túl nagy a tét. Mikor mondták, hogy mi jövünk elővettem a farzsebemből a dobverőket és felsétáltunk a színpadra. A srácok mosolyogva figyeltek minket. Nagyon megkedveltük egymást a srácokkal, legalább is szerintem és ez nagyon jó. Elindultam a dob felszerelés felé ott még állítottam a dobok magasságán és elhelyezkedtem kényelmesen. Kicsit tovább is tartott az időhúzásom, mint kellett volna. A srácok elkezdték a dalt én teljes átéléssel püföltem a dobokat. Itt-ott kicsit csibészkedtem is az ütemekkel. De szerintem jól sikerült a produkció. Mindenki állva tapsolt nekünk.

- Te lány a két verze közt mi volt az a két ütemváltás? – mosolygott rám George.

- Megcsibészeltem.

- Hogy mit csináltál?

- Megcsibészeltem.

- Ez valami új szó a Ginger szótárba? – lökött vállon Joel.

- Srácok ez a show biznisz. – égre emelt tekintettel adtam elő magam. A srácok röhögtek majd meghajoltunk és lementünk a színpadról. Fél óra múlva megint Liam állt a színpadon. Hét bandát haza küldött.

- Öcsém benne vagyunk a top 3-ba? – ujjongtam.

- Csssss. Még magyaráz Liam. – csitított el röhögve Nick.

- Szívből gratulálok a még három versenybe lévő csapatnak. Srácok pakolás, mert holnap turnézni megyünk. Az első állomás az O2 aréna és ott nagy közönség előtt mutathatjátok meg, hogy mit tudtok, de csak egy csapatot viszünk tovább New Yorkba.

- Azt a rohadt mindenit. – káromkodtam egy jót Liam kijelentésén.

- Egek. Holnap után az O2 arénába lépünk fel. – mondta még sokkosan Joel. Mi és még két csapat ott ült pislogás nélkül meredve a már üres színpadra.

- Hahóóó. – kiáltott el magát Louis. Mikor már megelégelték, hogy transzba esett vagy 15 ember.

- Ginger. Nagyon kis ügyesen játszottál az ütemekkel. Nagyon állat volt. – vágódott mellém Ashton.

- Köszi. – mosolyogtam rá.

- Oké kérek egy kis figyelmet! – ordított fel Ashton. – Ha megbetegszem vagy eltörik a kezem kinevezem hivatalosan is Gingert az 5SOS dobosának. – vigyorgott

- Köszi Ash. Mikor akarod eltörni a kezed?  - nézett rá Claum.

- Na, köszi, haver. – tetetett sértődöttséget.

- Srácok ünnepeljük meg, hogy csak ennyien maradtatok buli nálunk fél óra múlva. – üvöltött Harry.

Visszamentünk lepakolni a gitárokat és indultunk vissza a srácok faházába. Én leváltam és elszívtam még egy szál cigit mielőtt a srácokhoz mentem vissza. A buli már javába folyt a srácoknál nagyon fura volt, hogy így kiürült a tábor.

- Meg jött az egyetlen csaj. – ordított egy srác, aki totál KO volt.

 - Jól van. Dőlj le egy kicsit. – röhögtem rá. Bent jó nagy buli volt mindenki piros műanyag poharakkal rohangászott, volt, aki fetrengett valahol már annyira részeg volt.

- Ginger. Csak most csak neked. – nyomott a kezembe Nick egy poharat. Belekortyoltam a pohárba.

- Ez vodkanarancs. – néztem rá elismerően. – Szeretem.

- Tudom, na, gyere, mert játszani akarnak a srácok.

- Hogy mi?

- Azt hiszem üvegezni.

- Hány évesek vagyunk? 9? – néztem rá hitetlenkedve.

- Ne már pedig az egy jó játék. – Próbált átkarolni Harry, de reflexszerűen kikanyarodtam az öleléséből.

- Nekem van jobb ötletem. – szólt Ashton. Mindenki körbe ült a padlón és hallgatta a srácot.

- A játék lényege, hogy egy embert kiküldünk, és kint marad, míg valami témát vagy cselekvést ki nem találunk. Utána, aki kint volt visszajön és választ egy embert, aki szeretné, hogy eljátssza vele azt, amit kitaláltunk, de be kell kötni annak az embernek a szemét, aki kiment és ki kell találni amit, próbálunk szavak nélkül közölni vele.

- Én nem értem. – mondta lemondóan Harry.

- Oké akkor legyen egy próba játék. – sóhajtott Ashton

- Én kiszállok. – álltam fel. Nincs túl jó érzésem ezzel a játékkal kapcsolatba.

- Ne már, Ginger. – kiáltott fel mindenki.

Az első játék nagyon vicces volt Harry ment ki addig a fiúk a kertészfoglalkozást találták ki mikor Harry visszajött Louist választotta, de Harry szeme be lett kötve. Nagyon vicces volt sírtam a röhögéstől. Még vártam 2 játékot és beszálltam én is egész végig azt hajtogattam magamnak, hogy nyitottan csak nyitottan. Időközbe a fiúk változtattak a szabályokon annyit, hogy nincs szembekötés és az illető nem választ párt, hanem akit küldenek neki. Eszméletlen sokat nevettem, mert Harryből elő tört néha a perverzség így néha elég érdekes pozíciók születtek. Már kb mindenki volt valamilyen szinten a játékba csak én nem ezért sanszos, hogy most én megyek.

- Ginger te mész ki. – mutatott rám Ashton. Kimentem a faház elé és erőt gyűjtöttem. Féltem, hogy kit kapok és, hogy mit kell majd csinálni. Egyszer csak halottam, hogy a fiúk ordibálnak, hogy mehetek. Bementem és mindenkinek egy ördögi vigyor ült az arcán. Nickre néztem, de az ő arca semmit sem tükrözött.

- Luke hajrá. – lökte meg Zayn a srácot bátorítás képen.

Luke egyenesen felém sétált és rám mosolygott. Utána megpróbált átkarolni, de én kifordultam a karja alól aztán rá jöttem, hogy játszunk. Meg álltam egy helybe és vártam mi sül ki a dologból. Álltam a szoba közepén és a srácok mind engem néztek Luke pedig újra próbálkozott. Mellém jött és összekulcsolta a kezünket. A levegőt szaggatottan fújtam ki a tüdőmből és igyekeztem arra koncentrálni, hogy nehogy kirántsam a kezéből a kezem. Utána átkarolta a derekam és maga felé húzott. A kezét végig vezette az oldalamon és végig simított a fenekem. Én megdermedtem és a pupilláim vagy húsz centire tágultak olyan gyengének éreztem magam és féltem. Luke arca egyre közeledett felém.

 *Hírtelen megint bevillant a kép mikor az idegen a falhoz nyomott és erősen megragadta az arcom, hogy nem tudjam elkapni a fejem. A csókja durva volt és undorító. Áradt belőle a pia szag és én próbáltam kibújni az öleléséből, de nem tudtam. Ágyékát nekem nyomva tartott a falnak és elkezdett simogatni mindenütt ahol csak ért közbe undorító dolgokat suttogott a fülembe.

Luke annyira közel volt hozzám, hogy éreztem már az illatát. Csak álltam dermedten és nem tudtam semmit csinálni képtelen voltam megmozdulni. A derekamat szorosan fogta és meg simogatta a fenekem. A bűz, a fájdalom újra elmémbe férkőzött. A szememet összeszorítva vártam, hogy vége legyen, de nem történt semmi. Luke végig simított az arcomon akkor vettem észre, hogy ömlik a szememből a könny. Kinyitottam a szemem ekkor Luke elengedett és hátra lépett. Ekkor egy kéz ragadta meg a derekam és a mellkasára húzott az illatából tudtam, hogy Nick az. Erősen kapaszkodtam Nick pólójába míg rázott a zokogás. Nick megfogott és elindult velem kifele a faházból a szobámig meg se állt ott lerakott az ágyra.

- Ginger, minden rendben van. Pihenj egy kicsit. – és magamra hagyott a szobába.

Nick szemszöge:

Mikor Gingert kiküldték a fiúk már akkor éreztem, hogy itt lesz valami. Persze 10 fiú talál ki valami feladatot sose sül ki belőle valami jó. Én nem szóltam bele direkt a feladatokba, mert így is azt hiszik, hogy több van köztünk Gingerrel mint barátság.

- Szerelmes pár. – kiáltott fel Harry. – Ez lesz amit elkel mutogatni. – ördögi vigyorral nézett körbe.

- Majd én! – jelentkezett Luke. A srác többet akar Gingertől mint barátság, de nem fog neki összejönni. Ismerem Gingert. Viszont ez a feladat nem a legjobb arra, hogy itt vesse be minden képességét, mert Ginger leveri.

- Jöhetsz! – kiáltották a srácok.

Ginger bejött és megállt előttünk végig mért mindenkit majd a végén engem. Láttam rajta, hogy fél. Fel akartam állni, hogy majd én elmutogatom vagy kihúzom a bajból, de Luke már megelőzött. Feszülten vártam a fejleményeket. Ginger először kifordult Luke kezéből, de utána meg hagyta, hogy hozzá érjen. Nem értettem a dolgok. Látszólag Lukeot felbátorította dolog és közelebb húzta magához Gingert és meg akarta csókolni. Ginger szinte megdermedt a félelemtől és összeszorította a szemét és várt, közbe a szeméből vízesésként hullottak a könnyek. Luke elengedte én meg oda léptem Ginger mellé. Kapaszkodott belém úgy rázta a zokogás. Felkaptam és visszasétáltam vele a szobájába. Miután leraktam aludni kisétáltam a házból és rágyújtottam egy cigire persze csak a kijelölt helyen.

- Minden rendben? – kérdezte George.

- Azt hiszem.

- Mi volt ez?

- Nem tudom, de sejtem, vagyis nem, de mégis. – beszéltem össze vissza.

- Nick, nyugi. – veregetett hátba George.

- Nem, nincs. Sose láttam sírni érted? Mindig erős volt érted? Mindig. Még akkor is mikor le bu*iszták. De itt mintha megtört volna, vagy nem tudom.

- Haver nyugi. Próbálom megérteni a kitörésed, de még nem megy. Bűntudatod van?

- Lehet. Nem tudom. Olyan fura.

- Ha ez megnyugtat én is jobban figyelek rá a tábor óta. Olyan mintha a húgom lenne.

- Tudom, nekem is. De az bánt, hogy van vele valami, amit eddig nem vettünk észre most pedig sokszorosan csap fejbe a dolog.

- Mire célzol? – húzta fel kíváncsian a szemöldökét George.

- Arra, hogy nem enged senkit közel magához, ami oké, mert eddig se engedett. Mi és Blanka álltunk hozzá közel, de ennyi. Észrevetted, hogy te és Jole egy pacsinál többet nem kaptok tőle? Nem engedi, hogy mások hozzá érjenek. Nemár, hogy nem vetted észre? Szerinted ma miért borult ki annyira amikor Luke „nyomult”?

- Szerelmes beléd? – kérdezte George.

- Ahhhhh. – csaptam egy nagyot a fejemre. – Nem te barom. – de amint kimondtam elgondolkodtam a dolgon. – Lehet? De nem. Ő olyan nekem, mint a húgom semmi több.

- Akkor arra célzol, hogy? – és itt nem folytatta a mondatot és én rögtön tudtam, hogy mire gondol.

- Nem, nem, nem, nem. – szörnyedtem el. – Nem lehet.

- Mi van, ha mégis? De akkor valakivel beszélnie kell erről szóval, ha így lenne, azt már biztosan tudnánk.

- Nem, épp ez az. Nagyon makacs és érzékeny. Nem mondaná el az égvilágon senkinek.

- Akkor lehet megerőszakolták? – szinte suttogva tette fel George a kérdést. Bennem még vér is megfagyott mikor belegondoltam.

- Nick, beszélned kel vele. – nézett rám komolyan George.