1. fejezet

Sziasztok kedves oldallátogatók :) Engem már ismerhettek az One Direction and Another Band ból :) vagyis mint írót :) A társam pedig egy nagyon kedves barátnőm. Ő a Designe felelős. Ez a történet nem olyan lesz mint amiket írtam kicsit más :) De azért remélem tetszeni fog :) Mindenkinek nagyon jó olvasást! 
Puszi Gi és Salve. 

*Ma nagyon későn lett vége a próbának. A srácok mondták, hogy maradjak még, ne induljak neki egyedül neki az éjszakának. A próbaterem a város végében van így sokat kellett sétálnom a külvárosba, ami nem egy biztonságos környék egy nő számára egyedül, sötétben. Persze makacs nő létemre nem hallgattam rájuk. A próbateremből kiérve bedugtam a fülem és elindultam hazafelé. Még a második számot sem fejezte be a zenelejátszó mikor egy nagyon rossz érzés kerített hatalmába. Lehalkítottam a zenelejátszóm és megszaporáztam lépteim majd óvatosan hátra pillantottam és egy fekete kapucnis férfit láttam magam mögött. A szívem iszonyatos tempóba kezdett el verni, de igyekeztem semmi feltűnéssel sietni.

  Hol is kezdjem azt a rövid mesét, ami megváltoztatta az életem? Lehet, inkább az elején kezdem. Egy viszonylag meleg májusi napon ültem a buszon a suliból tartottam hazafelé mikor a busz iszonyat nagy dugóba keveredett. Küldtem a srácoknak egy SMS-t, hogy nem biztos, hogy beérek a próbára. Van egy zenekar ahol dobolok és igen mielőtt még valakibe felmerül az a téves kétely, hogy nem lány lennék akkor most megerősítem, hogy de az vagyok. Nem az – az átlagos lány, akivel mindenki jóba van a suliba, hanem az a tipikus fiús csaj. Hamarabb pattanok gördeszkára vagy bunyózok a fiúkkal, mint a körömágy rejtelmeiről csevegjek a csajokkal. Ebből kifolyólag rövid hajam van, amit felzselézve hordok. Szoknyát szökő évente 1x jó, ha felveszek. De ha van kedvem, akkor tudok „lányosan” is kinézni.

Szóval egy bandába dobolok, mint az említettem három sráccal alkotjuk a Pink Eyes-t. Nem tudom, hogy jött ez a név, de szerintem vicces. A banda énekese Joel szőke kék szemű srác van egy pc a szemöldökébe. Jó a stílusa és a csajok döglenek érte. A banda gitárosa Nick szintén szőke kék szemű srác van egy pc a szája bal sarkába. Szint úgy vagány stílusa van és a csajok a lábai előtt hevernek. A basszus gitáros George egy igazi rocker srác. Félhosszú barna haja van barna szemekkel. A fekete cuccokat részesíti előnybe és neki sincs gondja a csajozással. Ezek után persze jogosan tehetnétek fel kérdést, hogy én miért nem döglök értük, az az igazság, hogy volt egy idő, amikor Nickkel kavartunk, de semmi nem lett a dologból, mert olyanok vagyunk, mint a testvérek. Azóta is néha túl szoros a kapcsolatunk, de ha nem tud lekoptatni egy csaj általában én szoktam beugrani a „cuki barátnő” szerepbe. Egyébként egy suliba járunk a srácokkal és ők az abszolút jó pasik az iskolába én meg a nyomi címnek örvendek. A kinézetem és a fiúkkal való haverkodásom miatt az emberek 90 % az hiszi, hogy leszbikus vagyok pedig nem. 19 éves vagyok és még egy barátom nem volt, olyan igazi pasi nem ilyen kavarások. Szóval a suliba is azt hiszik a nők iránt érdeklődőm és az a hír járja, hogy a megtűrt vagyok a menők között. Kezdem már elviselni a dolgot. Először küzdöttem ellene, de aztán feladtam, mert rá jöttem nem a mások véleménye fontos. Van egy legjobb barátnőm Blanka, aki tényleg mindig mindenben mellettem van még akkor is, ha hajnalba hívom, hogy kiborítottak a csajok utálkozó kommentjei a srácokkal való közös képünk alá. Szóval, ha lehetek igazán csajos ő az én BFF-m.

A buszról leszállva rögtön siettem hazafelé majd vettem a gördeszkám és város szélén lévő lepukkant raktárépülethez gurultam ahol már vártak rám a srácok.

- Késtél! – szólt rám Joel.

- Írtam, hogy késett a busz. Most mit vagy úgy oda?

- Ha nem mentél volna el Blankával dumálni suli után, akkor velünk is jöhettél volna haza.

- Joel?

- Tessék?

- Kapd be! – szem forgatva indultam meg a dobfelszerelésemhez.

- Ne vedd a szívedre, de ma szoros rajta a bugyi. – lökött meg játékosan Nick. Imádom mikor ilyen jól kezdődnek a próbák. Helyet foglaltam a dobok mögött és beszámoltam. Így kezdődött a több mint három órás próba.

Otthon anyuék már az asztalnál vártak rám. Ledobtam a cuccom és én is asztalhoz ültem. Szokásos vacsora ment a családba a húgom, aki 14 éves a pasijával chatelt evés közbe anyuék munkáról beszélgettek én meg ültem mint egy sült hal.

- Ginger már megint a fiúkkal voltál? – kérdezte szemrehányóan anyu.

- Igen. – válaszoltam unottan.

- Hányszor mondjam még el neked, hogy hagyd már őket, mert nem fogsz a zenélésből megélni. Mi meg nem fogunk életed végéig eltartani. 19 éves vagy nőj fel és az iskola után keress magadnak egy normális munkát. Ez az egyik, amitől kiborulok a másik, meg hogy mondtam már szépen, durván, hogy öltözködj úgy, mint egy lány, mert utálom azt hallgatni a boltba, hogy „nézed az ő lánya leszbikus”!  Adjatok egy fájdalom csillapítót szét hasad a fejem. – kérte anyu aput.

- Talán, ha kicsit kevesebbet foglalkoznál, mások véleményével kevésbé fájna. Most pedig elment az étvágyam szóval megyek, lefekszem. – álltam fel az asztaltól. A szobám hoz érve jó hangosan becsaptam az ajtót. Az első dolgom volt felhívni Blankát.

- Szia Ginger. Mizu? – kérdezte vidáman barátnőm.

- Agyhalál. – vágódtam el az ágyamon.

- Szüleid?

- Ja! Megint ugyan az a téma. Imádom, mikor a saját anyám megkérdőjelezi, hogy nem a pasikat szeretem.

- Uhh. Ne haragudj de most mennem kell, de holnap reggel találkozunk. Puszi.

- Csók. – Ezzel véget is ért csevegésünk.

A reggel úgy telt, mint az összes többi. Reggel kávé Blansal a suliba megint a gázos tekintetekkel néztem szemben, délután próbáltunk a srácokkal és Blans is csatlakozott hozzánk.

- Na, drága van egy jó hírem. – karolt át Joel megérkezésemkor.

- Na, mond. – néztem fel a srácra mert én a 172 centimmel nem mondhatnám magam alacsonynak de Joel 192 cm…..

- Megyünk az 1D táborba. – ez a hír hallatán majd kiugrottam a bőrömből. Az One Direction az egyik kedvenc bandám. És sikerült bejutnunk a táborba a több millió ember közül.

- Komolyan mikor?

- Vasárnap utazunk Londonba.